2024. őszétől folytatódnak az ökofeminizmussal kapcsolatos programok. Az első félév pozitív visszajelzései alapján újabb beszélgetéseket, fókuszcsoportokat szervezünk, ahol a témánk ezúttal nem csak általánosságban az ökofeminizmus, hanem annak hazai példái!
Az ökofeminizmus alapvetése a környezet, a nemek, és a társadalmi igazságosság közötti összefüggések feltárása. A környezeti problémák nem különíthetőek el az emberi problémáktól, együtt kell őket vizsgálnunk. Az éghajlatváltozás és annak ökológiai következményei környezetünk kizsákmányolásából ered, ami összefüggésben áll egyes marginalizált embercsoportok (ez esetben nők) rendszerszintű kizsákmányolásával.
Szeretnénk, ha az ökofeminizmus, mint mozgalom Magyarországon is gyökeret tudna ereszteni. Az elmúlt évek gigaberuházásai, vagy beruházási kísérletei, amelyek közvetlen, súlyos károkat okoznak a természeti környezetben, ahol a társadalmi párbeszéd szinte lesöprésre került az asztalról; megmutatta, hogy a hazai zöld mozgalomnak új lendületre van szüksége. Ennek egyik eleme lehet ha más mozgalmak felé is nyit és felvállalja más témákkal való összefonódást.
Az látjuk, hogy a helyzet romlik; egyre nagyobb a környezetpusztítás, környezetünk – és a természet kizsákmányolása tekintet nélkül a következményekre, vagy akár a jövő nemzedékére. A környezetvédelmi állami intézményrendszer eltűnése lehetőséget ad arra, hogy a hazai természeti környezet különösebb nehézség nélkül kiárusítható legyen – ennek hatásai már közvetlen emberi egészséget fenyegető mértéket értek el, amivel kapcsolatban nem lehetünk közömbösek.
Ha szívesen résztvennél az online tematikus beszélgetéseken regisztrálj ITT.
Ökofeminizmus. Az ökofilozófia egy irányzata, amely azt az összefüggést tárja fel, hogy ugyanazok a társadalmi mechanizmusok az okozói a női elnyomásnak és a környezetkárosításnak. Kevésbé ismert, de annál lenyűgőzőbb lényeglátást mutatnak fel azok a modern női filozófusok-társadalomtudósok, akik e területen publikálnak. A kizsákmányolás, tárgyiasítás, a szolidaritás hiánya, a hátrányos megkülönböztetés, az alacsony társadalmi megbecsülés, az életben való érvényesülés és önmegvalósítás eszméinek eltiprása egyszerű gazdasági érdekek mentén ugyanazok a fogaskerekek. Ahogy a köhögés és a láz bár különböző tünetek, mégis jelezhetik ugyanannak a betegségnek a jelenlétét – úgy a nők elnyomása és a környezetkárosítás bár látszólag más témák, de mégis ugyanazon “betegség” tünetei.
Ökofeminizmus. Egy társadalmi mozgalom, ami több periféria országban szinte párhuzamosan jelent meg és volt a gyökere az, hogy az intenzív területhasználat miatti drámai környezetpusztítás a nőkre (vagyis a társadalom elnyomott rétegére) halmozottan súlyosabb hatást gyakorol. A centrum országaiban számos mozgalom az ökofeminizmust a politikában és/vagy gazdaságban vezető szerepet vállaló nők arányában és a környezetügy fontosságának érvényesülésében látja megvalósulni. Magyarország látványosan abban a helyzetben van, hogy mind a két társadalmi jelenséget prezentálni lehet – ugyanakkor hazánkban eddig méltatlanul alulkutatott és kommunikált kérdés.
Ökofeminizmus. Szívügyünk, nem csak azért mert találkozik benne két olyan ideológia amiért szívesen küzdünk, hanem mert olyan erő van benne, ami építkezik mind a feminizmus mind a környezetvédelem eredményeiből, tudásából, társadalmi bázisából. Szívügyünk, mert dögös és inspiráló téma. Szívügyünk, ezért szeretnénk megmutatni. Több évnyi aktivizmus, természet- és környezetvédelmi valamint társadalomtudományi oktatásban töltött idő, közösség- és akciószervezésben szerzett tapasztalat és a téma iránti elkötelezettség tesz minket alkalmassá a következőkben bemutatott kampányra.
Alicia Puleo, ökofeminista gondolkodó még 2019-ben hívta fel a figyelmet arra több publikációjában, hogy a 70-es évek óta meglévő ökofeminista mozgalom új erőre kapott és szélesebb társadalmi rétegeket szólított meg. Hasonló trendre hívta fel a figyelmet Aimé Tapia, aki a mexikói őslakos nők küzdelmének egyre nagyobb társadalmi visszhangjára hívta fel a figyelmet. Bár a feminizmus és az újabb környezeti mozgalmak évtizedek óta úttörő javaslatokat tesznek az emberi jogok és a Föld védelmére vonatkozóan, Diana Garzón a mozgalom covid utáni erősödését abban látja, hogy a környezeti problémák súlyossága elérte azt a mértéket, ami miatt több társadalmi mozgalom (állatvédők, antirasszisták, LMBTQ jogokért küzdők stb) is elkezdett foglalkozni zöld témákkal, egyfajta “másodlagos” célként – ez egyébként hazánkban is megfigyelhető, hogy a bármilyen társadalmi igazságosságért küzdő csoportok rendezvényein szerepet kap a környezeti fenntarthatóság. Az ökofeminista mozgalom célja ezeknek a szingeriáknak a tudatosítása és erősítése. Látva, hogy a nemzetközi mozgalom most új erőt kap, kiváló a pillanat a magyarországi erőteljesebb megjelenésre.