1051 Budapest,
Nádor u. 34. Fsz. 2
A kétnapos Zöld Civil Országos Találkozó kivételes lehetőséget kínál mindazok számára, akik hivatásszerűen vagy elkötelezett állampolgárként dolgoznak a környezetvédelem ügyéért. A program során változatos, aktuális és mély szakmai tartalmú témákat járunk körül – legyen szó természetvédelmi kihívásokról, zöld átmenetről, közösségi részvételről, klímaalkalmazkodásról vagy ökopolitikai összefüggésekről. Várjuk a civil szervezetek munkatársait és önkénteseit, környezetvédelmi szakértőket, kutatókat, önkormányzati szakembereket, és mindenkit, aki szeretne hozzájárulni a fenntartható jövő építéséhez. A rendezvény célja nem csupán a tudásmegosztás, hanem a közös gondolkodás és az együttműködés erősítése is – mert a zöld jövő közös ügy.
A program előzetes online regisztrációja hamarosan elérhető, helyszíni jelentkezésre nincs lehetőség.
12:00-15:45–12:00-15:45 – ZÖLD-KÉK INFRASTRUKTÚRA IPARVÁROSOKBAN
Dezsényi Péter: Zöldfelület-gazdálkodás a klímaváltozás korában – fókuszban a városi faállomány, az ökológiai fordulat és az ehhez szükséges erőforrások.
A kapcsolódó szemináriumok fókuszában a holisztikus szemléletű, élhető városi zöldfelülettervezés áll, különös tekintettel az ökoszisztéma-alapú megoldások bemutatására. A résztvevők olyan bevált gyakorlatokat és konkrét technikai példákat ismerhetnek meg, mint a kültéri zöldfalak alkalmazása, a biodiverz zöldfelületek integrálása vagy a természetközeli esővízhasznosítás. A szekciók célja, hogy elősegítsék a tudásmegosztást és a szemléletformáló párbeszédet a civil szféra, az önkormányzati döntéshozók és a városfejlesztési szakemberek között, hozzájárulva a klímareziliens és társadalmilag befogadó városi terek kialakításához.
12:00-15:45 – GEN Z FOR PLANET
Radikális képzelet fejlesztés
Ahhoz, hogy egy olyan világban tudjunk élni, ami a túlfogyasztás, kizsákmányolás és profit hajszoláson túl van, képesnek kell lennünk elképzelni, hogy milyennek szeretnénk azt a másik világot! A workshop célja, hogy újra mozgásba hozzuk a fantáziánkat, és közösen elképzeljük, milyen lehetne egy igazságosabb, fenntarthatóbb világ. Kreatív gyakorlatokon keresztül tanulunk meg elszakadni a jelen kor korlátaitól, és szabadon álmodni egy jobb jövőről.
Egy évtized körforgásos gazdaság oktatás: európai tapasztalatok a fiatalok felelős fogyasztási és környezeti neveléséből Katona Attila és Német Franciska l Center for Systems Innovation, PHYSI
A beszélgetés keretében Katona Attila (Center for Systems Innovation, PHYSI) megosztja körforgásos gazdasággal kapcsolatos oktatási tapasztalatait és eszközeit. Attila több EU-s intézmény és EU-s projekt vezető szakértője a témában – projektjei, például az EDU.CIRCULAR, a CIRCLE, és Girls Go Circular évi több ezer diákot érnek el más-más csatornákon. Kollégáival hazánkban is évi több száz középiskolásnak tart kreatív hackathonokat.
Hogyan vonjunk be fiatalokat? Szeszák Panka l Bolygó Közösségi tér
Rövid, gyakorlati gyorstalpaló arról, hogyan vonhatók be hatékonyan a fiatalok környezetvédelmi ügyekbe. Bevált módszereket, ötleteket osztunk meg, majd a résztvevők kérdéseire közösen keresünk válaszokat.
Így látjuk mi – fiatalok a zöld fordulatért. Négy, fiatalok dominálta szervezet véleménye és személyes tapasztalatainak bemutatása a zöld mozgalommal kapcsolatban. Majd közös beszélgetés, vita a programon résztvevőkkel ugyanebben a témában.
Somlói Kinga l Karátson Gábor Kör
A szekció előadás témája a fiatal szervezetek véleménye és személyes tapasztalatainak bemutatása a zöld mozgalommal kapcsolatban. Négy, fiatalok által szervezett közösség, a Fridays for Future, a Bolygó, az Ökofem és a Karátson Gábor Kör részvételével bemutatásra kerül a fiatalok nézőpontja, személyes tapasztalataik és történeteik nyomán. Miért döntöttek új szervezet, vagy közösség alapítása mellett, a meglévő szervezetekhez történő csatlakozás helyett? Hogyan döntöttek a tevékenységük fókuszáról és a működési struktúrájáról? Mi foglalkoztatja a fiatalokat, és melyik korosztály a legaktívabb? A program első része zárt, de a második felében kifejezetten cél, hogy közös beszélgetés, vita, eszmecsere alakuljon ki a programtartók és a programon résztvevők között a zöld mozgalomról és a fiatalok ebben betöltött szerepéről.
SZEKCIÓK | PÉNTEK
12:00-12:45 – Kinek az érdekeit szolgálják a hazai hatóságok – az akkumulátor gyárak tapasztalatai! (Greenpeace Magyarország Egyesület)
A kormányhivatalok alá betagozódott zöldhatóságok képtelenek megelőzni a szennyezéseket, képtelenek döntéseiknek érvényt szerezni. Vizsgáljuk a zöld szervezetek lehetőségeit.
A hazai hatósági rendszer nemhogy a szennyezéseket, a baleseteket nem tudja megelőzni, vagy a kibocsátásokat ellenőrizni, de sok esetben mintha azért dolgozna, hogy eltussolja a szennyezéseket. Mintha az lenne a rendszer célja, hogy a szennyezőket – például az akkumulátorgyárakat – védje a lakosoktól és a civilektől. Pedig a jogszabályokban előírt kötelessége az lenne, hogy a környezetet és az emberi egészséget óvja a szennyezőktől. Egységes uniós szabályozás hiányában sok üzem környezethasználati engedély nélkül működött, vagy működik. Ráadásul a zöldszervezetek szerint az engedélyek és a kibocsátási értékek körül is trükköztek a hatóságok.
A szennyezések felszámolását célzó határozataiknak pedig, – mint azt az Óbudai Gázgyár esete is mutatja – sokszor évtizedeken át nem tudnak érvényt szerezni.
A szekcióban vizsgáljuk az érintett lakosok, zöld szervezetek lehetőségeit.
12:00-13:45 – Teremtésvédelem – avagy a keresztény környezetvédelem (Naphimnusz Egyesület)
Az Egyház tanítása az ökológiai kérdésekre a XX. századtól Ferenc pápáig. Az ökológiai megtérés egyéni és társadalmi szükségességének intreaktív megbeszélése az érdeklődőkkel.
Naponta találkozol a klímaváltozás témájával, folyton szembejön az „ökokrízis”? Bizonytalan vagy, hogyan viszonyulj keresztényként mindehhez? Vajon csak múló divat, politikai befolyásszerzési kísérlet az egyházban „teremtésvédelem”-ről beszélni, vagy valóban mélyebb köze van vallásunknak a teremtett világ megóvásához? Jézus vajon mit mondana, mit tenne a helyünkben? Ezeket a kérdéseket járjuk körül: interaktív formában, beszélgetve, gyakorlati megélésekre és tapasztalatokra felfűzve mutatjuk be a teremtésvédelemre vonatkozó Katolikus Társadalmi Tanítást, és együtt próbálunk közelebb kerülni az egyéni és közösségi ökológiai megtérés megértéséhez.
A szekciót fórumbeszélgetés követi!
13:00-14:45 – Igazságosság kora – helyi közösségek az energiaszegénység visszaszorításáért (Reflex Környezetvédő Egyesület)
Igazságosság kora – Milyen szerepe lehet az energiaközösségeknek és az épületek energetikai korszerűsítésének az energiszegénység elleni küzdelemben
Igazságosság kora – helyi közösségek az energiaszegénység visszaszorításáért. Milyen szerepük van a helyi szereplőknek, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállakozásoknak az energiaszegénység elleni küzdelemben, hogyan tudják segíteni a lakóépületek energetikai korszerűsítését, az energiaközösségek létrehozását. Jó példák bemutatása nyomán műhelyfoglalkozás keretein belül vizsgáljuk a zöld civil szervezetek lehetőségeit.
14:00-15:45 – Élő és élhető táj (Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány)
Mit hoz a jövő a tájnak? Minden, amit a tájváltozásról számokban tudhatunk 2025-ben. Dilemmák, számok, koncepciók ütközése, land sharing vs. land sparing
A tájátalakítás végzetes feldarabolódással és az ökoszisztémák meggyengülésével jár. A funkcióiban elszegényedett kultúrtáj a biodiverzitás-csökkenés egyik elsődleges okozója. Vajon jól vigyáztunk-e a magyar tájszövedékre a rendszerváltástól kezdve? Frissített statisztikai elemzésekkel próbálunk erre a kérdésre válaszolni: kivett területek gyarapodása, urbanizáció, infrastruktúra-terjeszkedés, tájfragmentációs mutatók. Az ökológiai szempontból kedvező tájszintű változások előidézése sokáig reménytelenek tűnt, és még manapság sem kecsegtet könnyű megoldásokkal. Mégis megkerülhetetlen, hogy az ökológiailag élő táj és a mindnyájunk számára élhető táj felé tereljük a folyamatokat. Ha lesz időnk, akkor egy izgalmas Landsharing vs landsparing vitára fűzzük fel mindezt. Meglátjuk: az biztos, hogy fontos téma.
Élő táj program (BESTbelt): Living Landscape – restoration of a mosaic landscape along the Hungarian Green Belt
14:00-14:45 – Meg tudja-e változtatni a közösségi erdősítés/faültetés a cégek és a társadalom gondolkodását? (10 millió Fa Alapítvány)
Az erdősítés/faültetés miként tudja befolyásolni az abban részt vevők személyi és vezetői/szakmai döntéseit rövid, közép és hosszú távon? Bemutatjuk a 10millió Fa Alapítvány 6 éve alatt megvalósított több száz faültetési, erdősítési akció célját és eszközeit és az ezek során felhalmozott tapasztalatainkat a zöldítés pozitív hatásai terén, különös tekintettel a velünk együttműködő cégekre és személyekre kifejtett hatásunkra. Meg kívánunk vitatni olyan kérdéseket, mint: A zöldfelületeink fejlesztése klímavédelmi, adaptációs, biodiverzitás-növelő és tudatformáló eszköz is. Melyik hatás az erősebb? Milyen módszerek és milyen nagyságrend tud érezhető hatást kifejteni bármely területen is? Milyen szerepet tölt be a zöldítés a környezet- és természetvédelem területén? Miként tudnak együttműködni a zöld civil szektor szereplői ezen akciók során?
A szekció célja, hogy kicseréljük tudásunkat, tapasztalatainkat a fásítás, erdősítés, mint a társadalmi gondolkodás, azon belül a személyi és vezetői döntéseket befolyásoló hatás kapcsán. A zöldítés – azaz az erdősítés, a fák, cserjék ültetése -, egyszerre járul hozzá a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz (árnyékolás, hűsítés, párásítás, stb.), a klímaváltozás megelőzéséhez (pld. légköri CO2 megkötése), ugyanakkor ezek mellett a társadalmi, céges tudatformálás fontos eszköze is. Akik részt vesznek benne, nem elsősorban a kibocsátásukat kompenzálják – bár azt is, erdősítés esetén akár teljes mértékben is -, hanem újra közelebb kerülnek a természethez. A mai környezetvédelmi problémák nagy része részben arra vezethető vissza, hogy eltávolodtunk a természettől, emiatt sem értjük, érezzük a cselekedeteink következményeinek súlyát. Akik fát ültetnek, erdőt telepítenek, megértenek valamit az alapvető természeti törvényekből, így jobban fogják érteni a cselekedeteik következményeit is. Nem mellesleg jól érzik magukat, pozitív tapasztalatokat szereznek, ami ösztönzőleg hat a későbbi cselekvéseik során is.
De vajon milyen mértékű ez a hatás? Tud-e ez olyan súlyú lenni, hogy a jövőben felelősebben cselekedjünk? Ha igen, akkor mi kell ahhoz, hogy ez a hatás elég erős és elég hosszú távú legyen? Fontosabb-e ezeknél a biodiverzitást növelő, megőrző hatása az erdősítésnek, zöldfelületek fejlesztésének?
A fentiek zöld szervezetek körében való megvitatása segíthet a zöldítés szerepének közös értelmezésében, és tisztázhat olyan esetlegesen felmerülő kérdéseket, mint, hogy mikor komoly eszköz a zöldítés és mikor fordulhat át greenwashingba. A célok és tevékenységek megismerése segíthet a résztvevőknek a fásítás/erdősítés környezet-, és természetvédelem más területein való tudatosabb alkalmazásában is, mint pld. a vízmegtartási, lefolyás lassítási akciókban, a környezeti tudatformálásban, a települési környezet jobbításában, de akár a fenntartható élelmiszer termelés és fogyasztás terén.
15:00-15:45 – Kiszáradó medence (WWF Magyarország)
A Kárpát-medencét sújtó vízhiány okai és kezelési lehetőségei
Az éghajlatváltozás, a hagyományos vízgazdálkodási gyakorlat és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, továbbá a területhasználat (főként mező- és erdőgazdálkodás, települések és iparterületek) három olyan tényező, ami a Kárpát-medencében fokozódó vízhiányt okoz. A melegedő klíma ugyanakkor maga után vonja az öntözési és háztartási vízigények növekedését, valamint az iparfejlesztési törekvések az ipari vízigények fokozódását. Mindez pedig a csökkenő vízkészletek egyre jelentősebb igénybevételéhez vezet. Hazánk szárazodása napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, mégis úgy tűnik, nem igazán értjük ennek az összetett problémának az okait, emiatt pedig egyes megoldási módszerek tévutakra vihetnek. Az okok feltárása mellett a szekció célja, hogy részletesen megvitassuk annak lehetőségeit, hogyan lehetne és kellene táji szinten beavatkozni, hogy Magyarország újra vízben gazdag ország legyen.
16:00-16:10 – KÖSZÖNTŐ
16:10-17:30 – PLENÁRIS
A zöld civil szféra arcai egy asztalnál – egy beszélgetés, ahol nincsenek előre megírt válaszok. Hol áll ma a hazai zöld mozgalom? Milyen kihívásokkal nézünk szembe a társadalom peremén és a közéletben, a klímaszorongástól a megélhetési válságig? Mi az, amit már másképp kell csinálnunk, és milyen lehetőségek rejlenek a közösségi cselekvésben, az együttműködésekben, az új generációkban? Egy őszinte és inspiráló beszélgetés arról, mit jelent ma zöldnek lenni Magyarországon – és hogyan tudunk változást hozni.
17:30-18:00 – ZÖLD CIVIL DÍJÁTADÓ
További infó: https://zoldcivil.hu/2025/04/26/zold-civil-dij-2025/
18.00 – vegán vacsora és közösségi program
8:30-9:30 – SZEKCIÓK | SZOMBAT
Természet-helyreállítás Magyarországon (WWF Magyarország)
Az EU természet-helyreállítási rendeletének (Nature Restoration Law) végrehajtási lépései és lehetőségei
Tavaly lépett hatályba az 1991/2024/EU rendelet a természet helyreállításáról (Nature Restoration Law). A rendelet elfogadását hosszadalmas vita előzte meg az Európai Unió döntéshozó szerveiben. A jogszabály végrehajtása történelmi jelentőségű előrelépést jelenthet természeti értékeink védelmében, azonban nagyon sok múlik azon, hogy hazánk mennyire ambiciózus terv mentén kívánja végrehajtani a rendelet célkitűzéseit. A Nemzeti Természet-helyreállítási Terv tehát kulcsfontosságú, a terv készítése folyamatban van, a tervezés 2026 szeptemberéig tart. A szekció célja, hogy képet adjon az EU természet-helyreállítási törekvéseiről és teret adjon a hazai lehetőségek megvitatására.
Gyerekek környezettudatos nevelése informális módszerekkel (Bari Tanya Természet- és Környezetvédelmi Egyesület)
Változó világunkban egyre égetőbb téma a gyerekek klimaszorongása. Több mint húsz éve foglalkozom gyerekek táboroztatásával, egy valóságos állatokkal teli, élhető közegben, ahol az állatok körüli teendők az ő feladatuk. Nem mindennapi, önállóságra nevelő tábor, ahol maguknak főznek, komoly döntéseket kell megbeszélniük, fontos környezetvédelmi projektekben vesznek részt… Az egyik veterán csapatom személyesen mutatta be Jane Goodall-nak a „békás tó megmentése” projektjüket. Már felnőtt gyerekeim jórészt környezetvédelmi szakon dolgoznak tovább. Közös állásfoglalás kidolgozására érdemes téma lehet a mit és mennyit, milyen korosztálynak lehet és kell elmondani a jelenlegi klímahelyzetről.
Globális nevelés hete kampány része.
Vízvisszatartás (Életfa Környezetvédő Szövetség)
A víz tájban tartása a háztartások, települések és a Kárpát-medence dimenziójában, a kis-vizes élőhelyektől a nemzeti szintű programokig
A szekció témája szűkebb és tágabb környezetünk vízvisszatartási lehetőségeinek részletességre törekvő feldolgozása, elemzése. Kiemelten a természetes megoldásokra, a kisvizes élőhelyek létrehozására, a hódokra és más természetes vízvisszatartókra, erdőtelepítésekre, fásítási programokra, az erdészeti-mezőgazdasági és lakossági célú tájbantartásra koncentrálunk. Vizsgáljuk a vízvisszatartás és a fásítási programok és a helyi és tágabb klíma(változás) kölcsönhatásait is.
10:00-14.00 – SZOMBAT | TEREPI PROGRAMOK
Szakmai KIRÁNDULÁS Drexler Szilárddal Remek választás, főleg ha szereted a természetet, a történelmet és a különleges tájakat. Salgótarján, Nógrád megye székhelye, a Cserhát hegység ölelésében fekszik, és több izgalmas látnivalót is kínál.
A túra érinti az István táró bejáratát, Zagyva-forrásvidékét, a Medves-fennsíkot, a salgói bükkösöket, Salgó várát és Boszorkánykőt. Salgóbányán, a vár alatti parkolóban ér véget. A túra hossza kb 8 km.
A Medves-fennsík és a Salgó vár és környéke a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet része. Egy nagyon fontos rekreációs terület, ugyanakkor természeti értékei is kiemelkedőek. Egyre nagyobb kihívás az értékeket megvédeni a „természetkedvelő” emberek hozzáállása, a gazdálkodói érdek, és az erőltetett turizmusfejlesztés, fenntarthatatlannak tűnő turisztikai beruházások mellett.
A táj Salgótarján város része, ugyanakkor vidéki jellegű településrészek tartoznak hozzá (Rónafalu, Somoskő), amelyek nem férnek hozzá vidékfejlesztési forrásokhoz, ezért a települések képe, és vele a táj is átalakul. Megszűnik az extenzív gazdálkodás, a kertgazdálkodás, a hagyományos pajták, pajtakertek eltűntek, a táj mozaikossága eltűnőben van.
Kérdéses a hajdani ipari telepek sorsa is. Jelenleg is működik az az akkufeldolgozó, ahol a Greenpeace tavaly vagy tavalyelőtt határértéket átlépő veszélyes anyagokat mutatott ki.
Ugyanakkor ennek a hajdani ipari városnak jelenleg nincs más felmutatható értéke, csak a viszonylag kedvező klíma, a természet változatossága, a biológiai sokféleség, az erdők Ökoszisztéma szolgáltatásai. Ha mindezzel megtanulnánk együtt élni, akkor a város nagyobb eséllyel alkalmazkodhat rugalmasan a jövőbeni változásokhoz, kihívásokhoz.
A társadalmi állapotok azonban siralmasak. Miközben egy olyan helyen élünk, ami a jövőnk szempontjából rendkívül kedvező, a társadalmi folyamatok minderre rombolóan hatnak, vagy közömbösek és nem támogatóak.
Ez a táj a központi területe az UNESCO Novohrad-Nógrád Geoparknak, ezért érdemes a geoparkok szerepéről és hatásáról, a határmentiségről is szót ejteni.
VÁROSNÉZÉS Zöldülő múlt – Városi séta Salgótarjánban vezeti a völgyváros (Ismerjük meg Salgótarján nevezetességeit, figyelemmel a környezeti megoldásokra, és a természeti értékekre.)
Június 21-én, szombaton 10 órától különleges városnézésre hívunk a Zöld Civil Országos Találkozó keretében! Találkozó a völgyváros központban, az Arany János út 1. szám előtt, ahonnan körülbelül 1,5–2 órás séta során fedezheted fel Salgótarján történetét, építészetét és zöld lehetőségeit.
Utunk során megismerheted a szocialista iparváros örökségét, és arról is beszélgetünk, hogyan lehet egy ilyen múltú városban a jelen környezeti kihívásaira fenntartható válaszokat adni. Felfedezzük a belváros jellegzetes épületeit, miközben átélheted, milyen érzés egy völgyben fekvő, félig az erdőbe simuló városban sétálni.
Múlt, jelen és jövő találkozása egy zöldebb Salgótarjánért – tarts velünk!
KÖZÖSSÉGI KOMPOSZTÁLÁS (Mit tud tenni a közösség, hogyan válik a konyhai hulladékból humusz, hogyan-mire tudjuk használni?) – Hulladék Munka Szövetség (Humusz) vezetésével
A részvétel regisztrációhoz kötött, a részvételi díj 5000 FT.
TÁMOGATÓK: Agrárminisztérium, Magyar Madártani Egyesület, Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, Greenpeace Magyarország Egyesület, Reflex Egyesület
További együttműködő partnereink: Kluge Marketing, Nyugi, Medves Hotel, Remek